Kisebbik lányom 27. hétre született 920 grammal. Akinek koraszülött babája van, az tudja mit jelent ez. Akinek most születik korábban, kisebb súllyal a babája, az még nem.... A szülők csak állnak elveszve az újszülött intenzívek labirintusában.

A professzionális orvosi segítséget megkapják maximálisan. De ki támogatja Őket lelkileg? Ki meséli el nekik milyen az élet az újszülött intenzíven? Ki mondja el mikor jöhetnek ki a kórházból, hogy hogyan kell egy korababát cumisüvegről anyamellre szoktatni?

Mert ez egy speciális műfaj.

Utazásom során ebben az ismeretlen világban számos külföldi szakirodalmat végigrágtam, sok szakemberrel konzultáltam a legkülönfélébb korababás szülőket érintő témákról.

Örömmel osztom meg ezeket apránként, hogy akár egy-két embernek is segíthessek.

2012. január 15.

A szopni gyenge korababa etetése - "cumisüveg helyett"


Az alábbiakban egy speciális cumisüveget szeretnék ajánlani, mely tapasztalataim szerint nagyon megkönnyíti az üvegről cicire való átszokást.

Természetesen a legtöbb koraszülött baba Anyukája törekszik arra, hogy mellből szoptassa korababáját, azért ők sok esetben szorulnak cumisüveges etetésre. Mondhatni egy természetes lépcsőfok ez, az ő szopni tanulásukban.
Az eleinte szondán keresztül táplált babáknak már az is nagy kihívás, hogy megtanuljanak üvegből enni. Nem is gondolnánk, hogy mekkora tudomány a „szívás-nyelés-levegővétel” hármas összekoordinálása. Minthogy azt sem gondoljuk át addig, míg nem lesz korababánk, hogy milyen fárasztó munka a cumisüvegből való evés még pl. egy 1600 grammos „nagy” babának is.
A cél, ami a legtöbb koramama szeme előtt lebeg, az a kizárólagos szoptatás. Ám mikor még nem kellően erősek a korababák az anyamellhez, illetve ha valamilyen oknál fogva mégsem jön össze az anyatejes táplálás, akkor bizony cumisüvegre „kényszerülünk”.

Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cumisüvegből eszik a baba!
A Medela kifejlesztette a Medela Calma-t, egy speciális „etető eszköz”-t, melyet nem véletlenül nem hív a cég cumisüvegnek.

A hagyományos verziókkal ellentétben ez az üveg úgy viselkedik, mint az anyamell:
·         a tej csak akkor folyik, ha a baba szív és vákuumot képez;
·         a baba szünetet tarthat a szopás közben, ekkor a tej nem folyik a szájába és lehetősége van levegőt venni. (Ez koraszülötteknél igen fontos, akik eleinte még sokszor pihennek meg evés közben.)


Ez itt nem egy fizetett hirdetés, a mi kicsi lányunkat részben ennek az üvegnek köszönhetően szoktattuk át sikeresen az üvegről a mellre. Csak pozitív tapasztalataim vannak vele, mint a cumisüveges etetés alternatívájával.

Míg kórházban voltunk, addig Dóri lányunk nem volt elég erős még a Calma-hoz sem, ott olyan cumisüvegből kapott enni, amiből folyt a szájába a tej. Ennek nyilvánvaló hátránya, hogy néha fuldoklik a baba a tejben, mikor megállna pihenni. Persze a gyenge korababa még így is elfárad eleinte az evésben.
Azonban ahogy erősödik, szépen meg tud tanulni Calma-ból is enni. Tapasztalataim szerint ez egy fontos lépés a szoptatás felé, hiszen a normál cumisüveggel ellentétben a Calma-val is meg kell küzdenie a babának a tej minden egyes cseppjéért.

Felmerül a kérdés, hogy ha meg kell dolgozni a Calma-ból is az anyatejért, akkor miért használjuk ezt az üveget a mellel szemben. Egy igen fontos különbséget látok én: míg a mellből általában a szoptatás vége felé már nem folyik a tej a korababák erejének megfelelően, addig a Calma-ból minden egyes szívásra elegendő mennyiségű tejhez jut a korababa. És innen már nem is olyan hosszú az út a szoptatásig (legalábbis így utólag). De erről majd később olvashattok blogomban.

Bővebb információk, és az üveg működési elvének részletes leírása a Medela hivatalos honlapján elérhető itt.

2012. január 7.

Hiperintenzív tejszaporítás - avagy a "Power Pumping" hatalma


Korábban már írtam a tejtermelés beindításáról részletesen.

Összefoglalva a kulcsfontosságú dolgok:
  •   A szülés után minél hamarabb kezdjük el a fejést
  •  Használjunk kórházi típusú fejőgépet
  •  Kombináljuk a gépi fejést kézi fejéssel is
  •  Fejjünk 7-8 alkalommal egy nap (ebből egyszer éjszaka)
  •  Ürítsük ki minden alkalommal a melleket és fejjünk egy kicsit tovább (2-3 perccel)
  •  Fejjünk minden alkalommal 15-20 percet és alkalmazzuk a 7-7, 5-5, 3-3 időintervallumokat a fejéskor Kerüljük a hosszú fejés nélkül eltelt időt
  • Alkalmazzunk tejszaporítást segítő természetes szereket
  • Fejés előtt próbáljunk pihenni, relaxálni


Van egy szuper, igencsak egyszerű tejtermelést beindító tecnika, melyet a UC San Diego Medical Center NICU osztályától lestem el. Erről egyelőre méltatlanul nem írtam, ezt most pótolni szeretném. 
Ez az úgynevezett „Power pumping” technika. (Szándékosan nem fordítottam magyarra ezt a kifejezést, magyar megfelelőjét én nem ismerem és szerintem az angol igencsak kifejező.)
  • A procedúra körülbelül 2 órát vesz igénybe.
  • Kedvenc 2 szívófejes gépünkkel leülünk a TV elé, kiválasztunk valami reklámokkal teli kereskedelmi tv csatornát és azon egy műsort tele reklámokkal. 
  • A reklámok alatt fejünk, a műsor alatt pihenünk, 2 órán keresztül. 

Ilyen módon minden egyes reklámszünetben kiváltjuk a tejleadó reflexet, ezáltal azt üzenve a testünknek, hogy igen sok tejre van szükség.
Ez a módszer tényleg szuper és hatásos. Azt szimulálja, mintha a kicsi állandóan a mellünkön lógna.
Én sajnos a kezdetekkor még nem ismertem, csak akkor tapasztaltam áldásos hatását, mikor elapadt a tejem a sok stressztől. Hihetetlenül gyorsan tud segíteni.

2012. január 4.

Fejésről őszintén


A minap jutott eszembe, hogy beszélni kell arról is, hogy milyen a koraszülött baba anyukájának a mindennapi élete, amíg fejéssel kell tejet „csiholnia”. Merthogy nagyon magasztos, hogy az anyatej minden cseppje gyógyszer a kicsinek, és persze szuper, hogy nézegessünk képet a babáról, mert megfelelő hangulatba hoz, de igencsak lélekölő minden 3 órában rácsatlakozni egy gépre.
Mondjuk ki őszintén, hogy ez egy lelkileg és fizikailag is nehezített pálya még akkor is, ha sikerül elegendő tejet fejni a kicsinek. Ilyenkor legalább a sikerélmény megvan. Még súlyosabb lehet a helyzet, ha a sok munka – mert ez valóban kemény munka – ellenére sem sikerül a megfelelő mennyiséget produkálni.

Nekem sikerült. Mára már kislányom nemcsak, hogy anyatejet kap, de megtanult üveg után ciciből is enni. A siker ellenére néha úgy éreztem, nem bírom tovább a nyomást, amit az állandó fejéssel járó stressz jelent.
Azoknak az anyáknak, akik a napi fejéssel küzdenek nem árt tudatosítani a következőket:
  •  Természetes, ha utálod már a fejőgép alkatrészeinek állandó mosását, sterilizálását. Legszívesebben a falhoz vágnád néha az egész cuccot, mert kb. 1 hónap alatt már 180-adszor végzed ugyanazt a mozdulatsort. Ehhez jön hozzá a tároló edények mosása.
  •  Egyszerűen nem bírod fejben tartani, hogy mikor mennyit fejtél, melyik adag tej mikor jár le. Utálod, hogy neked kell kialakítani egy tej tárolási, könyvelési és szállítmányozási rendszert és mindenki Tőled kérdezi, hogy milyen sorrendben adják a tejet a kicsinek. 
  • Külön komplikáció az is, ha a korababa még nem veletek van otthon. Ilyenkor nem csak azt kell számolnod, hogy elegendő-e a tej mennyisége. Azt is számon kell tartanod, hogy melyik adag mikor jár le (24 órás lejárat) és hogy jut ez be még időben, azaz a lejárati idő előtt a babához.
  •  A fejés nemcsak azért lélekölő, mert egy gépre kell rácsatlakozni, de a szoptatással ellentétben állandóan látod, hogy mekkora mennyiséget sikerült produkálni. Ez nyilván motiváló abban az esetben, ha van elég tejed. De azok az Anyukák, akik küszködnek a megfelelő mennyiség termelésével, teljesen ki tudnak borulni. Ez a teljesítménykényszer és stressz pedig egyáltalán nem segít a további tejtermelésben.
  • Azzal is szembe kell nézni, hogy amikor már otthon a baba, de még nem tud szopni és mi még mindig fejünk, akkor bizony segítségre szorulunk. Merthogy fejni kell, etetni, mosogatni stb., azaz ilyenkor jóval hosszabb ideig tart egy „etetési-procedúra”, mint szoptatás esetén. Emiatt persze kicsit kevesebbet tudunk foglalkozni a babával, ami biztosan lelkiismeret-furdaláshoz vezet.

Persze ez most nagyon borúsan hangzik, de mindent megér az, amikor végül a korababánk megtanul szopizni! Mert ennek bizony előfeltétele, hogy legyen elegendő mennyiségű tej addigra, mire elég nagy és erős, hogy önmaga is képes legyen szopizni.
Szerintem fontos, hogy tudatosítjuk magunkban: Teljesen normális, ha időnként kiborulunk ennek a helyzetnek a nehézségei miatt. Aztán majd újra „felállunk” és csináljuk tovább!