HELLP szindróma

Ebben a bejegyzésben a HELLP szindrómáról lesz szó. Ez ugyan a koraszülésnek csak az egyik lehetséges oka, azonban nem olyan evidens a kismamának, hogy azonnal kórházi segítségre van szükség, mint mondjuk egy vérzéses fenyegető vetélésnél. (Én például, ha nem tudtam volna a HELLP szindróma létezéséről, tüneteiről, akkor második kislányommal nem kerülhettem volna idejében kórházba, mert meg sem fordult volna a fejemben, hogy életveszélyben vagyok.)

HELLP szindróma jelentése
A HELLP szindróma elnevezés egy angol mozaikszóból származik:
Hemolysis – vörösvértestek szétesése
Eleveted Liver Ensym level – megemelkedett májenzim értékek, jelezve a májkárosodást
Low Patlet count – alacsony vérlemezke szám, mely csökkenti a véralvadási készséget, növelve a szülés alatti és utáni vérzést.
A HELLP szindróma a preeklampszia, vagy terhességi toxémia egy súlyos formája.

HELLP szindróma tünetei 

A tünetek jelentkezhetnek váratlanul (jellemzően inkább a 32.-34. hét között), de általában megelőzik a klasszikus toxémiás tünetek, azaz a magas vérnyomás, fehérjevizelés valamint súlyos ödémásodás (már a 20. terhességi héttől).

Ha a toxémiás tünetek mellett látászavar, úgynevezett szikralátás, fejfájás, hányás, hirtelen ödémásodás valamint gyomortáji illetve a jobb bordaív alatti fájdalom jelentkezik, akkor HELLP szindrómára kell gondolni és azonnal kórházba kell menni!
Mivel a gyomortáji fájdalom hasonlíthat a gyomorégés illetve az epekő tüneteire, valamint a hányás utalhat vírusfertőzésre is ezért sokszor nem gondolnak a HELLP szindrómára, pedig ebben az esetben azonnali orvosi segítség szükséges.

A fenti leírásból kiderül, hogy a HELLP szindrómát egyértelműen csak laborvizsgálatokkal lehet kimutatni, ezért szükséges, hogy a fenti tünetek észlelésekor HELLP szindrómára is gyanakodjunk és ennek ellenőrzésére azonnal forduljunk orvoshoz! A késlekedő diagnózis mind az anya, mind pedig a baba életét veszélyezteti.

Például nálam sem egyértelműen jelentkeztek a tünetek eleinte: A 21. hét körül jelentkezett nálam az ödémásodás, a lábaim nagyon bedagadtak. Ezt követte a 22. héten a magas vérnyomás, mely eleinte nem is volt vészes és kb. csak a 25. héttől igényelt gyógyszeres kezelést. Aztán a 26. héten egyik este fájt a gyomorom mikor lefeküdtem. Gyomorégésre gyanakodtam, tipikus gyomorsav-túltengéses gyomorfájdalmam volt. Rossz közérzetem is társult ehhez, enyhe hányingerrel, de ezt is a savtúltengésnek tudtam be. Aztán reggelre jobban lettem, egész nap jól voltam, tünetmentes. Este aztán újra jelentkeztek a gyomortáji fájdalmak, rossz közérzet és hányás. Azonban egy hányás után ismét jobban lettem és napközben ismét tünetmentes voltam. Mikor harmadszorra is megismétlődött a fenti tünet-együttes, és epét is hánytam egyszer, akkor kezdtem arra gondolni, hogy valami nincs rendben. Akkor olvastam utána a HELLP szindrómás tüneteknek és gyanakodni kezdtem. Nem voltam biztos a dolgomban, mert éles máj környéki fájdalmat (ekkor még) nem éreztem és reggel ismét semmi panaszom nem volt. Óvatosságból a kórházba mentünk, ahol az orvos a gyomorszáj nyomásának érzékenysége valamint az elmondottak alapján HELLP-re gyanakodott. A vérvizsgálat igazolta a HELLP szindrómát és azonnali császármetszést javasoltak. (De ez már egy másik történet).

HELLP szindróma kezelése
A HELLP szindróma kezelése a terhesség azonnali befejezése (császármetszés), mivel súlyos esetben a kismama közvetlen életveszélyben van. Ha a vérlemezke szám még az elfogadható határértéken belül van, akkor a magzat tüdejének méhen belüli érlelésére érdekében még szteroid injekciót adnak a kismamának.

Mivel a tünetek sokszor a 30. hét előtt valamint hirtelen jelentkező HELLP esetében a 32. és 34. hét között jelentkezik, ezért jellemzően koraszülést eredményez. Fontos, hogy ennek megfelelően olyan intézményben lássák el a babát, ahol az ehhez szükséges feltételek maximálisan adottak (PIC, NIC).

HELLP szindróma lehetséges okai
A HELLP szindróma oka ma sem tisztázott. Egyes elméletek szerint az anya immunrendszere válaszol egyfajta védekező mechanizmussal a magzatra és a méhlepényre, mivel ezek az apa genetikai állományát is hordozzák. Ezért általában az első terhességnél jelentkezik és másodszorra már nem ismétlődik, de ennek ellenkezője is tapasztalható. (Nekem például az első terhességem végig problémamentes volt, nem volt se toxémiám se HELLP-em, második terhességnél – ugyanattól az apától – pedig HELLP-es lettem).

A valós okok ma sem ismertek, azonban évről évre egyre több HELLP szindrómás eset fordul elő, ezért mindenképpen fontos, hogy tudjunk e tünet-együttes létezéséről.

A lefejt tej tárolása és egyéb praktikák

Koraszülött babánknak nagy valószínűséggel az első időszakban lefejt anyatejet kell biztosítanunk. Fejletlen immunrendszerük miatt az anyatej tárolásának körülményeire különös gondot kell fordítanunk.

Személyes higiénia

Bár természetesnek gondoljuk a személyes higiéniát, a fertőzések elkerülése érdekében említsük meg, hogy mi mindre kell figyelnie a fejéssel anyatejet biztosító anyukának. Naponta zuhanyozzunk, ne fürödjünk. A mellet minden fejés előtt mossuk le tiszta vízzel, majd tiszta törölközővel, illetve eldobható papírtörlővel szárítsuk meg. Fontos, ha törölközőt használunk, akkor azt gyakran cseréljük. Érdemes erre a célra pl. az IKEA-ban kapható kis törlőkendőket venni és azt minden egyes használat után lecserélni és mosni. Fontos az alapos kézmosás mellett a körmök tisztán tartása is. A melltartót is minden nap cseréljük le, mossuk ki.

Eszközök tisztítása

A fejéshez használt mellszívó részeit és a tároló edényeket is minden alkalommal fertőtleníteni kell. A fertőtlenítés lehetőleg gőzzel, kifőzéssel történjen, ehhez nem érdemes a drága eszközöket megvenni. Lehet kapni olyan viszonylag olcsó eszközöket, melyeket a mikrohullámú sütőben használhatunk. Ennek előnye, hogy viszonylag gyorsan lehet velük dolgozni, ami azért számít, mert korababánk esetében sokkal gyakrabban van erre szükség és így időt takaríthatunk meg. (vö. Normál születési súlyú babáknál az eszközöket meleg mosószeres vízzel mossuk minden használat után és napi egyszer fertőtlenítjük.) Hideg fertőtlenítésre korababáknál nincs lehetőség.

Lefejt tej tárolása, felhasználása

·       Időtartamok: A lefejt tejet azonnal hűtőszekrénybe kell tenni (4°C). Figyeljünk arra, hogy ne a hűtőszekrény ajtajába, hanem minél beljebb tegyük a tejet. Az így tárolt tejet 24 órán belül fel kell használni. Ha tudjuk, hogy 24 órán belül nem használjuk fel, akkor azonnal fagyasztani kell (-18°C). A mélyhűtött tejet korababák esetében 3 hónapon belül használjuk fel. A fagyasztott tejet lehetőleg a hűtőszekrényben, lassan engedjük fel. Ha mégis sürgősen lenne rá szükség, akkor kíméletesen, meleg vízfürdőben olvasszuk ki. A kiolvasztott, de még fel nem melegített (!) tejet a hűtőszekrényben kell tárolni és 24 órán belül kell felhasználni. A felmelegített, de fel nem használt tejet minden esetben ki kell önteni, újramelegíteni tilos.

·       Tároló eszközök: A lefejt tejet műanyag illetve üveg edényekben tároljuk. Anyatejgyűjtő zacskót ne használjunk korababák esetében (főleg fagyasztásnál), mivel könnyen megsérülhet, kiszakadhat. Minden egyes fejést gyűjtsünk külön edényben. Ha mégis több fejést kell a kis mennyiségek miatt egybe önteni, akkor a lejárat idejénél a legkorábbi fejés időpontját vegyük figyelembe.

Tippek, trükkök

Mivel a lefejt anyatejet 24 órán belül kell felhasználni, valamint a Koraszülött osztály kötött látogatási ideje miatt csak adott időben tudjuk az anyatejet bevinni, ezért különös figyelmet kell fordítani az adagok lejárati idejére. Érdeklődjük meg, hogy mennyi a babánk aktuális adagja és úgy gyűjtsük és vigyük be a tejet, hogy ne kelljen kiönteni azt.

Ha szerencsések vagyunk és sok a tejünk, akkor számoljuk ki mennyire van szüksége a babának, majd ennél egy kicsit többet vigyünk be a kórházba. A maradékot fagyasszuk le.

Ha kevés a tejünk, akkor az egyes fejéseket külön gyűjtsük, hogy minél hosszabb ideig felhasználható legyen minden egyes adag. Érdemes a kórházi látogatás után a kórházban fejni egyet és azt azonnal beadni az osztályra. Ha ezt otthon tesszük, és csak másnap visszük be, akkor a tejet, akkor a 24 órás lejárati idő miatt gyakorlatilag azonnal oda kell adják a babának. (Ha valami miatt erre nincs éppen lehetőség, akkor ki kellene ezt az adagot öntsék).

Ha sok a tej és azt szeretnénk, hogy babánk gyorsan gyarapodjon, akkor a következő trükköt lehet alkalmazni. A lefejt tejet betesszük kis időre a hűtőbe, hogy a zsíros és vizes rész elváljon egymástól. A zsírosabb részt visszük be a babának és a vizeset fagyasszuk le.

A korababák szoptatása - Kezdetek, azaz a tejtermelés beindítása

A koraszülöttek szoptatása hatalmas feladat és témakör.  Magam is "megjártam a hadak útját" a szoptatással kapcsolatban. Természetesen számos hasznos forrás található ezzel kapcsolatban az ismert szoptatási tanácsadó portálokon (pl. La Leche Liga, Szoptatásért Egyesület). 

Mindenkinek ajánlom elolvasni W. Ungváry Renáta Szoptatós füzetének A koraszülöttekről szóló fejezetét.  Jómagam sok hasznos tanácsot kaptam ezeken az oldalakon és szoptatási tanácsadók segítségét is kértem. Mégis úgy tapasztaltam, hogy a mai magyar valóságtól egy kicsit elrugaszkodottak ezek a tanácsok. 

Őszintén hiszem, hogy igazuk van a kenguru-módszert promotáló írásoknak, azonban sajnos köszönő viszonyban sincs azzal a helyzettel, hogy az intenzív osztályon az inkubátorban lévő babákat nemhogy kivenni nem engedik, de még simogatni is csak teljes bemosakodás után lehet. Tapasztalataim szerint a kórházban a későbbiekben is elsősorban arra koncentrálnak, hogy a korababa megtanuljon üvegből enni és gyarapodjék, semmint hogy szopni tanuljon meg - természetesen akkor, mikor már ehhez elég erős lenne. És mi Anyukák nem merünk vitatkozni a tapasztalt személyzettel, hiszen Ők jobban ismerik, mit lehet meglépni egy koraszülött esetében. Én utólag úgy látom, hogy nem mindig csak a koraszülött állapota, hanem néha a kényelmi szempontok is közrejátszanak abban, hogy a baba nem kerül mellre. Mert természetesen egyszerűbb üvegből etetni, mint szoptatni tanítani. (Tisztelet a kivételt képező Koraszülött Osztályoknak. Jelen bejegyzés azonban arra a helyzetre fókuszál, mikor az áhított ideális körülmények fényévnyire vannak. Mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ebben az esetben is megvalósítható a kizárólagos szoptatás és elkerülhető a későbbi tápszeres táplálás.)

Éppen ezért kerestem, kutattam, hogy hogyan lehet esetünkben a valós helyzetből a maximumot kihozni szoptatás terén. Mert az senkinek sem kérdéses, hogy a koraszülött babáknak mekkora szükségük van az anyatej minden cseppjére. Számukra az anyatej nemcsak táplálék, hanem gyógyszer is. 

Ezen információszerzési folyamat során nagyon sok hasznos tanácsot kaptam, gyűjtöttem és gyúrtam egybe, egyfajta koncepcióvá. Engem ez segített, hogy a 27. hétre született kisbabámat kizárólag anyatejjel tudjam táplálni, először szondán keresztül, majd cumisüvegből, végül szoptatva.

Ebben a posztban a kezdetekről - azaz a tejtermelés beindításának módjáról és az ezzel kapcsolatos praktikákról írok.  

Egyes Anyáknak a szülést követően nagyon hamar beindul a tejelválasztásuk, annak ellenére is hogy császármetszéssel szültek illetve a baba korábban jött a vártnál. De nincs ez mindig így. 

Ekkor komoly munkára, támogató környezetre van szükség a kicsi számára olyan fontos anyatej biztosításához.

- Először is kezdjünk el a szülést követően minél hamarabb, rendszeresen fejni. Kutatások szerint, azoknak a fejni kényszerülő édesanyáknak a tejtermelése maradt fenn tovább, akik a szülést követő 48 órán belül elkezdtek fejni. A rendszeresség napi minimum 7-8 alkalmat és 3 óránkénti fejést jelent, mint amikor az újszülött maga szopizik. Fontos, hogy éjjel (hajnalban) is fejjünk legalább egyszer, mivel ekkor a pihenés hatására legmagasabb a prolaktin hormon szintje a szervezetben és ez hatékonyan segít a tejtermelés beindításában. Olyankor, mikor a baba a koraszülött intenzíven van és látogatási idő köt minket, hogy mikor mehetünk hozzá, akkor a rendszeres fejéshez nagy szervező-munka szükséges. Én úgy oldottam ezt meg, hogy látogatás előtt otthon fejtem, majd a látogatási idő végeztével a kórházban is fejtem egyszer, tartva a körülbelüli 3-óránkénti fejést.

- Akkor sem szabad elkeseredni és abbahagyni a fejést, ha eleinte semmi, vagy igen kevés mennyiség fejhető csak. A rendszeresség és kitartás a siker kulcsa. Én kb. 1 hétig, 10 napig fejtem szinte eredménytelenül, ámde rendszeresen. Kitartásomnak csak ezután lett meg az eredménye. Eleinte 1 nap alatt 7-8 fejéssel csak kb. 5-6 ml-t tudtam fejni!! Ne felejtsük azt se el, hogy a korábban érkezett babák esetében az anyai szervezetnek még nem volt ideje felkészülni teljesen a szoptatásra, ezért a tejtermelés beindulása is több időt vehet igénybe.

- Fontos, hogy a koraszülött babák az eleinte lefejt előtejet (kolosztrumot) megkapják, mivel ez olyan védőanyagot tartalmaz, mely véd a fertőzésekkel szemben és a fejletlen immunrendszerű koraszülöttek esetében ez kiemelt fontosságú. Mivel ez igen kis mennyiség is lehet, ezért érdemes a minimális mennyiségű (akár 1-2 ml) előtejet fejés után fecskendőbe felszívni, melyet a nővérek szívesen odaadnak a babának szondán keresztül.

- Eldöntendő kérdés az is, hogy milyen módszerrel fejünk. Mivel a koraszülött baba akár hetekig is távol lehet még édesanyjától, ezért sokszor hosszútávú fejésben kell gondolkodni. Érdemes tehát elektromos mellszívó berendezést beszerezni. Nem kell feltétlenül venni, bérelni is lehet. A San Diego-i Egyetem Koraszülött Intenzív Osztályának laktációs programja a Magyarországon is elérhető kórházi típusú Medela symphony berendezést ajánlja. Tapasztalatból mondhatom, hogy egy ilyen készülék bérlése igencsak megkönnyíti a fejéssel tejet biztosító Anya mindennapjait, mivel a 2 szívófejjel egyszerre tudjuk a két mellett fejni, így megfelezve a fejéssel töltött időt. Ezen túl a kórházi típusú berendezések rendelkeznek a legerősebb motorral, valamint ezeket úgy fejlesztették, hogy a baba szopási ritmusát a leginkább utánozza, így fenntartva a tejtermelést, akár hosszútávon is.

- A tejszaporítást a fejések időtartamának helyes megválasztásával is előidézhetjük. Már a kezdetektől fogva érdemes a 7-7, 5-5, 3-3 perces fejési technikát alkalmazni. Azaz 7 percig fejünk az egyik mellből, majd 7 percig a másikból, utána 5 percig az egyikből, majd 5 percig a másikból, végül pedig 3 percig az egyikből és 3 percig a másikból. Akkor is tartani kell az időtartamokat, ha már egyáltalán nem jön tej a mellből, hiszen ezzel a stimulációval érjük el, hogy szervezetünk úgy érzékelje, többre van szükség. A két szívófejes mellszívóval én ezt a módszert úgy alkalmaztam, hogy az első ciklusban (7 percig) egyszerre fejtem a két mellett, majd az 5-5 illetve 3-3 percek alatt már felváltva. A szimultán fejés az időmegtakarításon túl azért is előnyös, mert ekkor a szervezetben magasabb lesz a prolaktin szint, mely a tejtermelés beindításában segít.

- Hatékony segítséget nyújthatnak a tejelválasztást serkentő szerek is. Mielőtt bármit is elkezdenénk szedni, fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása és a pihenés. Napi 3 liter víz fogyasztása szükséges és elegendő (a túlzott folyadékfogyasztás is negatívan hat a tejtermelésre). Emellett a túlhajszolt, stresszes szervezet sem képes a megfelelő mennyiségű anyatejet előállítani. A koraszülött babáért aggódó Anya egyáltalán nem ideális körülmények között kezd neki a tejtermelés beindításának. Ezért fogadjunk el minden segítséget a családunktól, akiknek nagy szerepük van, abban, hogy később sikeresen szoptathassuk a babánkat. Jó, ha ezt a fontos szerepüket velük is tisztázzuk - ezt látva sokkal lelkesebben és kitartóbban fognak nekünk segítséget nyújtani. Megkönnyíti a dolgunkat, ha ebben az időszakban főznek ránk, takarítanak, bevásárolnak  stb. helyettünk. 
A tejelválasztást segítő teákkal bánjunk óvatosan! Az édesköményt tartalmazó teakeverékek puffadást, hasfájást okozhatnak a kicsinél, ami a koraszülött babák esetében sokkal kifejezettebben jelentkezhet éretlen bélrendszerük miatt. 
A görögszénát tartalmazó készítmények is hatékonyak lehetnek. Nem kell feltétlenül megvenni a legdrágább készítményt, gyógyszertárban kapható olcsóbb verzió is. Konzultáljunk a gyógyszerésszel.
Hatékony segítséget nyújt a homeopátia is, a megfelelő szer kiválasztása azonban kulcsfontosságú. Arra is kell figyelni, hogy megfelelő potenciát válasszuk, mivel eltérő potencia apasztó hatású is lehet. 
A leggyakoribb homeopátiás tejelválasztást segítő szerek (a felsorolás nem teljes körű):
Urtica Urens D4-D6 ill. C4-C5 - ha a tej eleve kevés, illetve hirtelen apadni kezd (Figyelem! Magasabb potencia apasztja a tejet)
Ricinus Communis C5
Acidum Phoshpricum C5 - nem induló tejtermelés, vagy hirtelen apadó mennyiségnél. Az anya aggódós, lelkileg letört, feladatát teljesíthetetlennek látja, úgy érzi nem képes megfelelni a kihívásoknak.
Agnus Castus C5 - hirtelen csökkenő tejmennyiség esetén
Veratrum Album C5 - nagyon kevés tej, illetve egyáltalán be nem induló tejelválasztás esetén, melyet kimerültség vagy folyadékvesztés idéz elő.
A számunkra megfelelő homeopátiás szer kiválasztásához érdemes homeopátiás szakember tanácsát kérni, mivel Ő sokkal hatékonyabban jut el a probléma gyökeréhez, ily módon hatékonyabban segítve minket.