Koraszülött babák növekedési görbéi

Korababák anyukájaként sokszor találkozunk azzal, hogy az általános orvosi ellátásban részt vevőknek fogalmuk sincs, hogy mit is kellene alapul venniük, mikor gyerekeink fejlődését nézik (persze tisztelet a kivételnek).
Én, amikor lányom korababaként megszületett és felocsúdtam a döbbenettől, elkezdtem információk után kutatni. Sajnos a magyar oldalakon illetve az egészségügyi ellátó rendszerben nem igazán kaptam minden kérdésemre kielégítő válaszokat.
Ezért az amerikai site-ok felé fordultam, majd nem sokkal később megrendeltem egy tonnányi szakirodalmat Amerikából.

Az egyik olyan fontos sorvezető, ami itthon "hiánycikk"-nek számít az a Korababák gyarapodási görbéje.
Fogadjátok hát szeretettel ezeket, melyeket az egyik könyvemből másoltam és fordítottam magyarra.

Fontos figyelmeztetés! Kérlek Titeket Anyukák, hogy ezt ne vegyétek szentírásnak, csak amolyan sorvezetőként használjátok, ha elvesztetek a kicsi eszik-nem eszik, hízik-nem hízik útvesztőjében! Jó támpontot ad, de ne felejtsétek el, hogy minden gyerek egyedi, máshol tart a mozgásfejlődésben, más a temperamentuma stb.

Kérlek, ha hivatkoztok rá, akkor használjatok forrás-megjelölést.

Forrás: Preemies, Second Edition (The essential guide for parents of premature babies), Appendix 3, Szerzők: Dana Wechsler Linden, Emma Trenti Paroli, and Mia Wechsler Doron, M.D. 

SNS - Koraszülöttek szopni tanítása Szoptanittal

A cumisüvegről anyamellre való áttérés egy hosszú folyamat. Korábbi bejegyzésemben már említettem, hogy minden Korababánál ki kell tapasztalni, hogy milyen ütemben tud haladni, folyamatosan figyelni kell, hogy megfelelő ütemben fejlődik-e, kiegyensúlyozott-e az áttérés időszakában.

Ha az első lépéseket megtettük és babánk már szívesen cicizik (legyen akár az „csak” komfort-szopizás), akkor érdemes megpróbálni a pótlást nem cumisüvegből, hanem Szoptanitból (hivatalos nevén SNS-ből) adni. Lássuk mi is ez az eszköz, hogyan kell hasznélni, mik az előnyei. Természetesen a tisztánlátás miatt a hátrányait sem fogom eltitkolni.

Az eszköz: SNS – Supplemental Nursing System, azaz Szoptanit

A Szoptanit valójában egy nyakba akasztható műanyag tároló-palack, melyből 2 vékony szilikon-csövön keresztül tud kifolyni az anyatej. Ezeket a csöveket kell a mellbimbó mellé ragasztani.

A baba a képen látható módon a mellbimbóval együtt kapja be a szilikon csövecskét és ezáltal a szopizás mellett azonnal megkapja a pótlást is. A tej folyásának sebessége állítható, mivel az eszközhöz 3 különböző átmérőjű cső tartozik. Ezen kívül a folyási sebességet befolyásolja a tej hőfoka (minél melegebb annál gyorsabban folyik), valamint hogy milyen magasra tesszük a tárolót a nyakunkban (minél magasabbra, annál gyorsabban folyik).

Kép forrása: http://www.momschoice.com.my

A Szoptanit nyilvánvaló előnyei:

•   A cumisüveghez szokott korababa, baba is anyamellre szoktatható, mivel már az első alkalommal is lehet a megszokotthoz hasonló tej-folyási sebességet produkálni. (Mohó baba igényét is ki tudjuk elégíteni).
•   A nagyon kevés tejjel rendelkezők is átélhetik a szoptatás élményét, a testközelséget a babával.
•   Nem okoz cumisüveg-mellbimbó zavart.
•   A pótlás nem igényel extra időt, a szoptatás alatt megtörténik.

A Szoptanit használata azonban nyilvánvalóan komplikáltabb, mint simán cumisüvegből adni a tejet. Erről nem beszélnek sok helyen, pedig tapasztalataim szerint is időráfordítást, extra előkészületeket igénye.

Nehézségek, melyekkel a használat során szembe kell nézni:

•  Extra előkészületeket igényel a szoptatás előtt, mivel a lefejt tejet melegíteni kell, a Szoptanit csövét pedig a mellre kell ragasztani.
•  Szoptatás alatt ügyelni kell, hogy a baba helyesen kapja be nemcsak a mellbimbót, de a Szoptanit csöve is megfelelően kerüljön a szájába.
•  A tej folyási sebessége a szoptatás alatt változik, mivel a kihűlő tej lassabban jön át a csövön.
•  Zsírdúsabb tej esetén figyelni kell, hogy a vékony cső ne duguljon el.

Elismerem a fenti lista sokakat elrémiszthet a használattól, azonban csak azért írtam le ezeket a nyilvánvaló és kevésbé nyilvánvaló hátrányokat, hogy mindenki tudja mire számíthat, ha SNS használatába kezd.

A Szoptanit előnyei azonban olyanyirra nyilvánvalóak, ha valaki a szoptatást szeretné megtanítani babájának, korababájának, hogy a fenti nehézségek könnyedén leküzdhetőek (főleg, ha nem váratlanul érnek minket).

Cumisüvegről anyamellre – avagy Korababák a szopni tanulás rögös útján

A Korababák hazaengedésének egyik nyilvánvaló feltétele, hogy meg tudják napi adagjukat üvegből enni. Előző bejegyzésemben már írtam a Calma-ról, arról a szoptatásbarát cumisüvegről, mely segíti a későbbiekben a szoptatásra való áttérést.

A cumisüvegből evés után nyilvánvaló cél, hogy Korababánk megtanuljon kizárólagosan szopni. A kis súlyú babák esetebén a kórházak nem mindig „erőltetik” a mellre tevést. Dóri lányom a hazaengedés előtt már 2000 grammos volt és mindössze egyszer volt lehetőségünk kipróbálni a kórházban a cicizést és kenguruzni (az anya meztelen mellére fektetni a babát) sem volt alkalmunk. Teljesen egyedül, tanácstalanul, kezdtünk neki a szoptatás tanításának végre otthon.

A következő kérdéseken rágódtam, melyekre valójában sehol nem kaptunk választ:

•  vajon elég erős-e egy 2000 grammos baba a szopizáshoz;
• vajon mennyi ideig lehet cicin egy alkalommal Dóri, hogy ne fáradjon el nagyon és az adagját még biztonsággal megegye üvegből;
•  vajon mi a jó módszer illetve segédeszköz a szoptatás tanításához;
• amikor már tud valamennyit szopizni, akkor milyen ütemben lehet elhagyni az üveget….

Végül a válaszokat a sok-sok kísérletezés, valamint alapos internetes kutatómunka kapcsán találtam meg, tapasztaltam ki. 

Megpróbálom ezeket összefoglalni úgy, hogy másoknak is támpontot tudjanak nyújtani. 

• Amint lehetséges minél többet kenguruzzunk a babával, azaz fektessük a csupasz mellkasunkra meztelenül. Takarókkal és a saját testmelegünkkel biztosíthatjuk a kellő meleget neki.
•  Folytassuk az etetéseket úgy, ahogy a kórházban megszoktuk (ha kizárólagosan üvegből, akkor úgy).
• Rakjuk mellre a babát minden etetés előtt max. 15 percre. Ha nem eszik egyáltalán, csak cicizik az is szuper, ez az első lépés a szoptatás felé.
•  Mérjük meg mennyit tud szopni a baba és csak az adagjának a maradékát pótoljuk üvegből.
•  Ha még túl kicsi a baba, hogy bekapja a mellbimbót, akkor eleinte használhatunk bimbóvédőt, azzal sokszor könnyebben boldogulnak a Korababák.
•  Figyeljünk a helyes mellre helyezésre! Támasszuk meg a Korababa hátát és fejét, ha kényelmesebb fektessük párnára.
• Amikor már jól megy a szopizás, akkor kiválthatunk egy üveges etetést szoptatással. Az első héten csak egyet, aztán a következő héten már két etetést is megpróbálhatunk és így tovább minden héten eggyel több szoptatást vezethetünk be.
•  Ha jól megy a szoptatás, akkor átállhatunk arra is, hogy Szoptanit (SNS) készülékből adjuk a pótlást. (Következő bejegyzésemben a Szoptanit előnyeiről, használatáról részletesen is írok majd.)

Ne felejtsük el, hogy mint minden Baba, úgy minden Korababa is egyedi! Ezért mindegyikük máshogyan fog haladni, reagálni az új kihívásokra. Fontos, hogy állandóan figyeljük Korababánkat (fejlődését, megelégedettségét). Ebből tudni fogjuk, hogy túl gyorsan haladunk-e vagy esetleg gyorsíthatunk-e a szoptatásra való áttérés folyamatán.

Mivel ez a folyamat igen komplex, egyedi és nagyon nehéz egyetlen blogbejegyzésben összefoglalni, ezért szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre. Ha bármiben segíthetek írj e-mailt vagy kommentet és amint tudok válaszolok!

A szopni gyenge korababa etetése - "cumisüveg helyett"

Az alábbiakban egy speciális cumisüveget szeretnék ajánlani, mely tapasztalataim szerint nagyon megkönnyíti az üvegről cicire való átszokást.

Természetesen a legtöbb koraszülött baba Anyukája törekszik arra, hogy mellből szoptassa korababáját, azért ők sok esetben szorulnak cumisüveges etetésre. Mondhatni egy természetes lépcsőfok ez, az ő szopni tanulásukban.

Az eleinte szondán keresztül táplált babáknak már az is nagy kihívás, hogy megtanuljanak üvegből enni. Nem is gondolnánk, hogy mekkora tudomány a „szívás-nyelés-levegővétel” hármas összekoordinálása. Minthogy azt sem gondoljuk át addig, míg nem lesz korababánk, hogy milyen fárasztó munka a cumisüvegből való evés még pl. egy 1600 grammos „nagy” babának is.

A cél, ami a legtöbb koramama szeme előtt lebeg, az a kizárólagos szoptatás. Ám mikor még nem kellően erősek a korababák az anyamellhez, illetve ha valamilyen oknál fogva mégsem jön össze az anyatejes táplálás, akkor bizony cumisüvegre „kényszerülünk”.

Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cumisüvegből eszik a baba!

A Medela kifejlesztette a Medela Calma-t, egy speciális „etető eszköz”-t, melyet nem véletlenül nem hív a cég cumisüvegnek.

A hagyományos verziókkal ellentétben ez az üveg úgy viselkedik, mint az anyamell:

·         a tej csak akkor folyik, ha a baba szív és vákuumot képez;

·         a baba szünetet tarthat a szopás közben, ekkor a tej nem folyik a szájába és lehetősége van levegőt venni. (Ez koraszülötteknél igen fontos, akik eleinte még sokszor pihennek meg evés közben.)

Ez itt nem egy fizetett hirdetés, a mi kicsi lányunkat részben ennek az üvegnek köszönhetően szoktattuk át sikeresen az üvegről a mellre. Csak pozitív tapasztalataim vannak vele, mint a cumisüveges etetés alternatívájával.

Míg kórházban voltunk, addig Dóri lányunk nem volt elég erős még a Calma-hoz sem, ott olyan cumisüvegből kapott enni, amiből folyt a szájába a tej. Ennek nyilvánvaló hátránya, hogy néha fuldoklik a baba a tejben, mikor megállna pihenni. Persze a gyenge korababa még így is elfárad eleinte az evésben.

Azonban ahogy erősödik, szépen meg tud tanulni Calma-ból is enni. Tapasztalataim szerint ez egy fontos lépés a szoptatás felé, hiszen a normál cumisüveggel ellentétben a Calma-val is meg kell küzdenie a babának a tej minden egyes cseppjéért.

Felmerül a kérdés, hogy ha meg kell dolgozni a Calma-ból is az anyatejért, akkor miért használjuk ezt az üveget a mellel szemben. Egy igen fontos különbséget látok én: míg a mellből általában a szoptatás vége felé már nem folyik a tej a korababák erejének megfelelően, addig a Calma-ból minden egyes szívásra elegendő mennyiségű tejhez jut a korababa. És innen már nem is olyan hosszú az út a szoptatásig (legalábbis így utólag). De erről majd később olvashattok blogomban.

Bővebb információk, és az üveg működési elvének részletes leírása a Medela hivatalos honlapján elérhető itt.

Hiperintenzív tejszaporítás - avagy a "Power Pumping" hatalma

Korábban már írtam a tejtermelés beindításáról részletesen.

Összefoglalva a kulcsfontosságú dolgok:

•   A szülés után minél hamarabb kezdjük el a fejést
•  Használjunk kórházi típusú fejőgépet
•  Kombináljuk a gépi fejést kézi fejéssel is
•  Fejjünk 7-8 alkalommal egy nap (ebből egyszer éjszaka)
•  Ürítsük ki minden alkalommal a melleket és fejjünk egy kicsit tovább (2-3 perccel)
•  Fejjünk minden alkalommal 15-20 percet és alkalmazzuk a 7-7, 5-5, 3-3 időintervallumokat a fejéskor Kerüljük a hosszú fejés nélkül eltelt időt
• Alkalmazzunk tejszaporítást segítő természetes szereket
• Fejés előtt próbáljunk pihenni, relaxálni

Van egy szuper, igencsak egyszerű tejtermelést beindító tecnika, melyet a UC San Diego Medical Center NICU osztályától lestem el. Erről egyelőre méltatlanul nem írtam, ezt most pótolni szeretném. 

Ez az úgynevezett „Power pumping” technika. (Szándékosan nem fordítottam magyarra ezt a kifejezést, magyar megfelelőjét én nem ismerem és szerintem az angol igencsak kifejező.)

• A procedúra körülbelül 2 órát vesz igénybe.
• Kedvenc 2 szívófejes gépünkkel leülünk a TV elé, kiválasztunk valami reklámokkal teli kereskedelmi tv csatornát és azon egy műsort tele reklámokkal. 
• A reklámok alatt fejünk, a műsor alatt pihenünk, 2 órán keresztül. 

Ilyen módon minden egyes reklámszünetben kiváltjuk a tejleadó reflexet, ezáltal azt üzenve a testünknek, hogy igen sok tejre van szükség.

Ez a módszer tényleg szuper és hatásos. Azt szimulálja, mintha a kicsi állandóan a mellünkön lógna.

Én sajnos a kezdetekkor még nem ismertem, csak akkor tapasztaltam áldásos hatását, mikor elapadt a tejem a sok stressztől. Hihetetlenül gyorsan tud segíteni.

Fejésről őszintén

A minap jutott eszembe, hogy beszélni kell arról is, hogy milyen a koraszülött baba anyukájának a mindennapi élete, amíg fejéssel kell tejet „csiholnia”. Merthogy nagyon magasztos, hogy az anyatej minden cseppje gyógyszer a kicsinek, és persze szuper, hogy nézegessünk képet a babáról, mert megfelelő hangulatba hoz, de igencsak lélekölő minden 3 órában rácsatlakozni egy gépre.

Mondjuk ki őszintén, hogy ez egy lelkileg és fizikailag is nehezített pálya még akkor is, ha sikerül elegendő tejet fejni a kicsinek. Ilyenkor legalább a sikerélmény megvan. Még súlyosabb lehet a helyzet, ha a sok munka – mert ez valóban kemény munka – ellenére sem sikerül a megfelelő mennyiséget produkálni.

Nekem sikerült. Mára már kislányom nemcsak, hogy anyatejet kap, de megtanult üveg után ciciből is enni. A siker ellenére néha úgy éreztem, nem bírom tovább a nyomást, amit az állandó fejéssel járó stressz jelent.

Azoknak az anyáknak, akik a napi fejéssel küzdenek nem árt tudatosítani a következőket:

•  Természetes, ha utálod már a fejőgép alkatrészeinek állandó mosását, sterilizálását. Legszívesebben a falhoz vágnád néha az egész cuccot, mert kb. 1 hónap alatt már 180-adszor végzed ugyanazt a mozdulatsort. Ehhez jön hozzá a tároló edények mosása.
•  Egyszerűen nem bírod fejben tartani, hogy mikor mennyit fejtél, melyik adag tej mikor jár le. Utálod, hogy neked kell kialakítani egy tej tárolási, könyvelési és szállítmányozási rendszert és mindenki Tőled kérdezi, hogy milyen sorrendben adják a tejet a kicsinek. 
• Külön komplikáció az is, ha a korababa még nem veletek van otthon. Ilyenkor nem csak azt kell számolnod, hogy elegendő-e a tej mennyisége. Azt is számon kell tartanod, hogy melyik adag mikor jár le (24 órás lejárat) és hogy jut ez be még időben, azaz a lejárati idő előtt a babához.
•  A fejés nemcsak azért lélekölő, mert egy gépre kell rácsatlakozni, de a szoptatással ellentétben állandóan látod, hogy mekkora mennyiséget sikerült produkálni. Ez nyilván motiváló abban az esetben, ha van elég tejed. De azok az Anyukák, akik küszködnek a megfelelő mennyiség termelésével, teljesen ki tudnak borulni. Ez a teljesítménykényszer és stressz pedig egyáltalán nem segít a további tejtermelésben.
• Azzal is szembe kell nézni, hogy amikor már otthon a baba, de még nem tud szopni és mi még mindig fejünk, akkor bizony segítségre szorulunk. Merthogy fejni kell, etetni, mosogatni stb., azaz ilyenkor jóval hosszabb ideig tart egy „etetési-procedúra”, mint szoptatás esetén. Emiatt persze kicsit kevesebbet tudunk foglalkozni a babával, ami biztosan lelkiismeret-furdaláshoz vezet.

Persze ez most nagyon borúsan hangzik, de mindent megér az, amikor végül a korababánk megtanul szopizni! Mert ennek bizony előfeltétele, hogy legyen elegendő mennyiségű tej addigra, mire elég nagy és erős, hogy önmaga is képes legyen szopizni.

Szerintem fontos, hogy tudatosítjuk magunkban: Teljesen normális, ha időnként kiborulunk ennek a helyzetnek a nehézségei miatt. Aztán majd újra „felállunk” és csináljuk tovább! 

HELLP szindróma

Ebben a bejegyzésben a HELLP szindrómáról lesz szó. Ez ugyan a koraszülésnek csak az egyik lehetséges oka, azonban nem olyan evidens a kismamának, hogy azonnal kórházi segítségre van szükség, mint mondjuk egy vérzéses fenyegető vetélésnél. (Én például, ha nem tudtam volna a HELLP szindróma létezéséről, tüneteiről, akkor második kislányommal nem kerülhettem volna idejében kórházba, mert meg sem fordult volna a fejemben, hogy életveszélyben vagyok.)

HELLP szindróma jelentése
A HELLP szindróma elnevezés egy angol mozaikszóból származik:
Hemolysis – vörösvértestek szétesése
Eleveted Liver Ensym level – megemelkedett májenzim értékek, jelezve a májkárosodást
Low Patlet count – alacsony vérlemezke szám, mely csökkenti a véralvadási készséget, növelve a szülés alatti és utáni vérzést.
A HELLP szindróma a preeklampszia, vagy terhességi toxémia egy súlyos formája.

HELLP szindróma tünetei 

A tünetek jelentkezhetnek váratlanul (jellemzően inkább a 32.-34. hét között), de általában megelőzik a klasszikus toxémiás tünetek, azaz a magas vérnyomás, fehérjevizelés valamint súlyos ödémásodás (már a 20. terhességi héttől).

Ha a toxémiás tünetek mellett látászavar, úgynevezett szikralátás, fejfájás, hányás, hirtelen ödémásodás valamint gyomortáji illetve a jobb bordaív alatti fájdalom jelentkezik, akkor HELLP szindrómára kell gondolni és azonnal kórházba kell menni!
Mivel a gyomortáji fájdalom hasonlíthat a gyomorégés illetve az epekő tüneteire, valamint a hányás utalhat vírusfertőzésre is ezért sokszor nem gondolnak a HELLP szindrómára, pedig ebben az esetben azonnali orvosi segítség szükséges.

A fenti leírásból kiderül, hogy a HELLP szindrómát egyértelműen csak laborvizsgálatokkal lehet kimutatni, ezért szükséges, hogy a fenti tünetek észlelésekor HELLP szindrómára is gyanakodjunk és ennek ellenőrzésére azonnal forduljunk orvoshoz! A késlekedő diagnózis mind az anya, mind pedig a baba életét veszélyezteti.

Például nálam sem egyértelműen jelentkeztek a tünetek eleinte: A 21. hét körül jelentkezett nálam az ödémásodás, a lábaim nagyon bedagadtak. Ezt követte a 22. héten a magas vérnyomás, mely eleinte nem is volt vészes és kb. csak a 25. héttől igényelt gyógyszeres kezelést. Aztán a 26. héten egyik este fájt a gyomorom mikor lefeküdtem. Gyomorégésre gyanakodtam, tipikus gyomorsav-túltengéses gyomorfájdalmam volt. Rossz közérzetem is társult ehhez, enyhe hányingerrel, de ezt is a savtúltengésnek tudtam be. Aztán reggelre jobban lettem, egész nap jól voltam, tünetmentes. Este aztán újra jelentkeztek a gyomortáji fájdalmak, rossz közérzet és hányás. Azonban egy hányás után ismét jobban lettem és napközben ismét tünetmentes voltam. Mikor harmadszorra is megismétlődött a fenti tünet-együttes, és epét is hánytam egyszer, akkor kezdtem arra gondolni, hogy valami nincs rendben. Akkor olvastam utána a HELLP szindrómás tüneteknek és gyanakodni kezdtem. Nem voltam biztos a dolgomban, mert éles máj környéki fájdalmat (ekkor még) nem éreztem és reggel ismét semmi panaszom nem volt. Óvatosságból a kórházba mentünk, ahol az orvos a gyomorszáj nyomásának érzékenysége valamint az elmondottak alapján HELLP-re gyanakodott. A vérvizsgálat igazolta a HELLP szindrómát és azonnali császármetszést javasoltak. (De ez már egy másik történet).

HELLP szindróma kezelése
A HELLP szindróma kezelése a terhesség azonnali befejezése (császármetszés), mivel súlyos esetben a kismama közvetlen életveszélyben van. Ha a vérlemezke szám még az elfogadható határértéken belül van, akkor a magzat tüdejének méhen belüli érlelésére érdekében még szteroid injekciót adnak a kismamának.

Mivel a tünetek sokszor a 30. hét előtt valamint hirtelen jelentkező HELLP esetében a 32. és 34. hét között jelentkezik, ezért jellemzően koraszülést eredményez. Fontos, hogy ennek megfelelően olyan intézményben lássák el a babát, ahol az ehhez szükséges feltételek maximálisan adottak (PIC, NIC).

HELLP szindróma lehetséges okai
A HELLP szindróma oka ma sem tisztázott. Egyes elméletek szerint az anya immunrendszere válaszol egyfajta védekező mechanizmussal a magzatra és a méhlepényre, mivel ezek az apa genetikai állományát is hordozzák. Ezért általában az első terhességnél jelentkezik és másodszorra már nem ismétlődik, de ennek ellenkezője is tapasztalható. (Nekem például az első terhességem végig problémamentes volt, nem volt se toxémiám se HELLP-em, második terhességnél – ugyanattól az apától – pedig HELLP-es lettem).

A valós okok ma sem ismertek, azonban évről évre egyre több HELLP szindrómás eset fordul elő, ezért mindenképpen fontos, hogy tudjunk e tünet-együttes létezéséről.